Csongrád-Csanád megye

Június 4-től: Csongrád-Csanád megye 
 
A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján, június 4-én megváltozik megyénk neve, Csongrád-Csanád megyére. Napjaink Csongrád megyéjének délkeleti egysége az egykori, 1030-ban alapított Csanád vármegye két délnyugati járása volt korábban. Lázár János országgyűlési képviselő indítványára, 70 év után megyénk neve a csanádi identitást is őrzi majd. 


Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között. A kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként ugyanis Rákosi Mátyás és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot és annak történelmi szerveit, köztük a vármegyerendszert, helyette pedig a szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki tehát a mai Csongrád megye. Három egykori történelmi vármegyei entitásból áll: a 11. században Szent István által alapított Csongrád vármegye és Csanád vármegye, valamint a 13. században szerveződött Torontál vármegye területének kisebb-nagyobb része terül el megyénk jelenlegi határai között – foglalta össze Miklós Péter történész, aki 2017-ben a megyei közgyűlés tagjaként terjesztette elő a névváltoztatás anyagát. 
 
Ezen vármegyék, mint közigazgatási egységek a török megszállás időszakában elenyésztek, s csak a 18. században – már a Habsburg-adminisztráció idején – szervezték őket újjá. Csongrád vármegye 1723-ban, Csanád vármegye 1730-ban, Torontál vármegye 1779-ben tartotta meg az újjáalakulást követő első közgyűlését. A polgári korszak közigazgatási és vármegyei rendszerének szabályozása után Csongrád vármegye székhelye Szentes, Csanád vármegye központja Makó, Torontál vármegye székvárosa Nagybecskerek volt – idézte fel az igazgató.   Csanád vármegye területét a trianoni békediktátum befolyásolta, 1923-ban a Trianon által Magyarországtól elszakított Arad és Torontál vármegye egy-egy kisebb, hazánk területén maradt sávját hozzá csatolták, ezzel létrehozva Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét. 1945-ben azonban a nevét megváltoztatták: ismét Csanád vármegye lett. A baloldali Nemzeti Parasztpárt színeiben politizáló, valójában titkos kommunista párttag Erdei Ferenc belügyminiszter ugyanis rendeletben szüntette meg a „közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” elnevezést, mivel azt „revizionistának” minősítette.  
-        Annak ellenére, hogy 70 évig Csongrádnak nevezték megyénket, a csanádi részen élők ma is igyekeznek őrizni csanádi identitásukat – zárta le a történelmi áttekintést Miklós Péter. 
 
Az 1030-ban alapított Csanád megye 1920 után az ország közepéből a szélévé vált, az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátum következményeként – mondta Juhász Tünde kormánymegbízott. Az Országgyűlés Lázár János országgyűlési képviselői indítványára - ellenszavazat nélkül -, még 2017-ben fogadta el, hogy 2020. június 4-től, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójától, megyénk, Csongrád-Csanád megye lesz. 
 
-        Büszkén viselheti megyénk immár Csongrád mellett Csanád nevét is, amely mindenképpen eszmei értékkel bír. Hiszem, hogy legalább ilyen jelképes orvosságra minden magyar lelkének szükség lenne!  – jegyezte meg. Hozzátéve: másrészről az 1000 éves magyar közigazgatás fontos egysége, a legrégebbi vármegyénk, Csanád neve ily módon a harmadik évezredben is tovább él, őrizve múltunkat, örökségünket. A névváltozással kapcsolatban a megyénkben élőknek nincs teendőjük, hiszen a személyes okmányok országosan egységesek – hangsúlyozta dr. Juhász Tünde. 
 
Gémes László, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke úgy vélte: az ország megyéinek elnevezése ma sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország területén meglévő örökségét. A június 4-i névváltozás alkalmából pedig a megyei önkormányzat emlékérmet készíttetett. Az érme elő lapján oldalán Csongrád-Csanád megye címere, míg a hátoldalán a két megye nevével ellátott pajzs, a megye határvonala, valamint a jelenlegi és a korábbi megyeszékhelyek láthatóak – tette hozzá. 

A megyenév változásáról röviden 
 
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2017. március 31-én javasolta a megyei közgyűlésnek, annak véleménynyilvánítását kérve: Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosuljon. A Csongrád Megyei Közgyűlés 39/2017. (VI.30.) Kgy. határozatával döntött Lázár János javaslatáról és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján támogatta a névváltozást. Az Országgyűlés 19/2017. (X. 5.) OGY határozatával döntött arról, hogy 2020. június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul.  
  Vissza


2020. május 26.